A valódi Csidánanda benned van

A valódi Csidánanda (tudás-üdvösség) benned él

Még a spirituális utam elején jártam, amikor 1978-ban Szvámí Csidánandadzsí (Szvámí Sivánanda) tanítványa lettem. Egy napon, visszatérőben voltunk a rishikesh-i ásramba, és egy koldussal találkoztunk, aki aprópénzért nyújtotta a kezét. A Gurudév (Szváí Sivánanda) tanítását ösztönösen követve, a zsebembe nyúltam, de nem találtam benne aprót, csak egy kétrúpiás bankjegyet. Vonakodtam odaadni, hiszen ezzel az összeggel akár nyolc koldust is elégedetté tehettem volna, ha fel tudom váltani.

A délutáni programon Szvámí Csidánandadzsí volt az előadó. A legnagyobb meglepetésemre, éppen Gurudév tanítása volt a téma, az adakozásról beszélt:

Az adakozás a szádhana alap pillére, melyet nyílt szívvel lehet igazán, mélységeiben megérteni. Tételezzük fel, hogy a Gangesz partján gyalogolsz, és egy koldus lép eléd, adományért könyörög. Nálad azonban nincs apró, csak nagy címletű papírpénz. Habozni kezdesz, hiszen ennyi pénzzel egy egész kolduscsapatot boldoggá tehetnél. Miért adnád oda az egészet egynek?

Ez nem helyes. Nézzük meg, tulajdonképpen ki is a koldus? Ő nem más, mint az Úr Nárájana.  Ha éhes vagy, el tudod űzni az éhséged egy morzsányi rizzsel? Milyen kicsinyes is ez!

Amikor adsz, az adakozás egyetlen elfogadható formája, hogy a lehetőségeidet teljesen kiaknázva elégítsd ki a kérő szükségletét. Lásd meg az Urat abban, akinek adsz. Ha így cselekszel, akkor az adakozás imádsággá alakul, általa közvetlenül ahhoz az Istenhez fordulsz, mely ő benne is, és te benned is lakozik (antarajami) és egyben mindenek fölött álló (szarvajyapak).

A hallottak teljesen összezavartak, mindez messze túl volt azon, amit akkor fel tudtam fogni, meg tudtam érteni. Honnan ismerte a mester a gondolataimat, a vívódásomat, mikor a történések idején a Gangesz és néhány kilométer választott el bennünket egymástól?

A megdöbbenésem még inkább fokozódott, amikor a Szvámí mintegy a fejemben zakatoló kérdésre válaszolva így szólt: „Csak egy utánzata vagyok Csidánandának, amint itt ülök és beszélek hozzátok. Ti csupán a fizikai formámat látjátok. Az igaz Csidánanda belül van. Bennetek élek, mint antarajami. Bárhol is legyetek, bármit is mondotok, vagy gondoltok, én mindent hallok, veletek vagyok.”

Ez a felejthetetlen élmény fordulópont volt a spirituális életemben. Attól kezdve elhatároztam, hogy amikor adakozok, azt úgy teszem, ahogyan Gurudév tanította.

(Lejegyezte: Szvámí Dzsitamóhánanda)