A VALLÁS LÉNYEGE

A vallás három alapvető tényező – Isten, világ és ember – kapcsolata. Földi síkon nyújt vigaszt a megfáradt vándornak, magyarázatot ad az élet rejtélyeire, és megmutatja a halhatatlanság birodalma felé vezető utat. A vallás nem az élet tagadása, hanem az élet teljessége, az örök élet. A fegyelem, az önmegtartóztatás és a meditáció révén az ember Istenné válik. Ez a vallás. A vallás lényege, hogy jót tegyünk másokkal, szeretetet, könyörületet, őszinteséget és tisztaságot tanúsítsunk az élet minden területén. A vallás a filozófia gyakorlata, a filozófia a vallás elmélete. A filozófia az örök kutatás, vizsgálódás, kérdezősködés, a vallás pedig a megérzés, a megértés, a megtapasztalás. Mindenkinek nem áll jól ugyanaz a szabású kabát. Az egyéni vérmérséklet és a kulturális háttér különböző, ez indokolja a vallások különbözőségét. Az egyik vallás ugyanolyan jó, mint a másik. Az Örökkévalóhoz vezető egyik út vagy ösvény ugyanolyan jó, mint a másik. A tehenek különböző színűek, ám a tej színe egyforma. Számtalan fajta rózsa létezik, de egyformán illatoznak. A vallás egy, de számtalan formában lehet gyakorolni. A különbözőség a teremtés rendje. Ez alól a vallás sem kivétel.

A vallás lényege

A vallás nem dogma. A vallás nem krédó. A hitvallás gyenge támasz. A vallás nem teológia, és nem is puszta meggyőződés vagy érzelem. Nem egy kis imádkozás, amikor az ember hasfájástól szenved. A vallás legelsősorban jóság és szolgálat. A vallás meditáció, Istenben élt élet. Aki képes feltétel nélkül szeretni, aki mindig kedves, istenfélő, igazmondó, és hite, odaadása rendületlen, az valóban vallásos.

A vallás lényege nem a homlokra festett jel, nem a csimbókos haj és a hosszú szakáll, nem a perzselő napon vagy hideg vízben való álldogálás, nem a narancsszínű ruha, nem a borotvált fej, nem a harang kongatása, nem a kagylókürt fúvása, nem a cintányér összeütése, hanem a jóság, a tisztaság és a szolgálat gyakorlása a világi kísértések közepette.

Vallás és Isten ugyanaz. A vallás nem puszta eszmecsere Istenről. A vallás elméleti elfogadása önmagában még senkit nem tesz vallásossá. A valódi vallás túl van minden érven. Csak élhetjük, kívülről és belülről. A vallás az ember átlényegülése, Önmegvalósítása.

Ne engedd, hogy személyes előítéletek, a konvenciók kényszere vagy fanatikusok és szektahívők véleménye befolyásoljon, és leszűkítse számodra a vallás jelentését! Tedd félre előítéleteidet, amikor tanulatlan tömegek vallási gyakorlatait szemléled! A vallás és a filozófia terén józan ésszel és a megkülönböztetés képességével el kell tudnod választani a lényegest a lényegtelentől. Csak így lehetsz boldog. Minden vallás lényege azonos, ebben nincs különbség. A vallások csak lényegtelen külsőségekben különböznek egymástól.

 

A világ vallásai

 A világ hat nagy vallása a hinduizmus, a zoroasztrizmus, a judaizmus, a buddhizmus, a kereszténység és az iszlám. A hinduizmusnak nincs alapítója. Minden más vallásnak megvan a maga vallásalapítója, és nevüket alapítóikról kapták. A dzsainizmus a buddhizmus egy formája. A szikh vallás alapja jórészt a hinduizmus, részben pedig az iszlám. A brahmóizmus a hinduizmusból és a kereszténységből született. A többi kisebb vallás is hasonlóképpen alakult ki.

Amikor a papi osztály önzésből és önteltségből nem törődött a vallás igazságával, vagy az emberek egyszerűen megfeledkeztek róla, megjelent egy nagy szent, próféta vagy vallási tanító. Ő rámutatott az igazságra, lesöpörte a port, mely elfedte vagy elhomályosította, és megmutatta eredeti ragyogásában, tisztaságában, fényességében és dicsőségében.

Amikor a védikus vallás a szertartások gépies gyakorlásáig és állatok feláldozásáig alacsonyodott, amikor a brahminok megvetéssel kezelték a súdrákat, megjelent az együtt érző Buddha, véget vetett az állatok legyilkolásának, és visszaállította a súdrák megfelelő társadalmi helyzetét.

Amikor a judaizmus papjai önteltté váltak, megjelent Jézus, hogy megtisztítsa a vallást. Amikor a kereszténység is babonássá és bálványimádóvá vált, megjelent Mohamed, és sajátos monoteizmust hirdetett.

Ilyenformán minden új vallás arra törekedett, hogy a régi vallás eredeti formáját visszaállítsa, és tiltakozzon a visszaélések ellen.

 

Az Egység mint minden vallás alapja

Minden próféta Isten hírnöke. Mind nagy jógik és önmegvalósított lelkek, akik intuíciójukkal képesek voltak Istent érzékelni. Szavaik csalhatatlanok és szentek. A Korán, a Zend Aveszta vagy a Biblia éppúgy szent könyv, mint a Bhagavad-Gítá, mindegyik az isteni tudás lényegét tartalmazza. Ahura Mazdá, Ísvara, Allah, Jehova mind az egyetlen Isten különböző nevei.

A vallás végső forrása Isten. Alapelemeit Isten nyilatkoztatta ki a risiknek vagy látóknak a teremtés kezdetekor. Ez van megírva a Védákban, melyek az emberiség könyvtárának legősibb vallásos könyvei, szent iratai.

Minden vallás alapja vagy lényege azonos, és egyidős az emberi fajjal. A vallás területén soha nem volt és soha nem lesz semmilyen új felfedezés vagy tapasztalás. Egyetlen vallásalapító sem talált fel új vallást vagy fedett fel új igazságot. Mind közvetítők, nem eredeti alkotók.

Csak egy valódi vallás van, az igazság és a szeretet vallása. A szív vallása. A szolgálat, áldozat és lemondás vallása. A jóság, a kedvesség és a tolerancia vallása.

Az igazság nem hindu, nem mohamedán, nem buddhista, nem keresztény! Csak egyféle igazság létezik, az örökkévaló lényeg. Az igazság vallásának követői a fény, a békesség, a tudás, az erő és az üdvösség útját járják.

 

Mi a vallás hanyatlásának oka, és mi a kiút?

Az ember tudatlansága, hatalomvágya és kapzsisága miatt megfeledkezik a vallásról. Vallástalanná vált, vagyis állati szintre süllyedt. Minden erkölcsi érzékét elvesztette, csak rombol maga körül. Bajt kever, házakat foszt ki, rongál és gyújt fel. A dzsungel törvénye uralkodik.

Sokan hirdetik a buddhizmust, ám senki nem mond le vágyairól és az erőszakról. Sokan hirdetik a kereszténységet, ám senki nem gyakorol szeretetet és megbocsátást. Sokan hirdetik az iszlámot, ám senki nem ismeri el az emberek testvériségét. Sokan hirdetik a hinduizmust, ám senki nem látja mindenben és mindenkiben Istent. Az ember megélhetéssé változtatta a prédikálást, a gyakorlást azonban gúny tárgyává tette. Ezért lett gonosszá a világ mostanára: nem az igazság vagy a vallás hiánya miatt, hanem mert napjainkban nincsenek igaz követői az eszményeknek és vallásoknak.

Minden vallás híveinek megfelelő képzésre lenne szükségük. Ismertesd meg saját vallásod gyakorlati tantételeit hívőtársaiddal, és találd meg számukra az utat és az eszközöket, hogy mindennapi életükben is képesek legyenek azokat alkalmazni. Gyakorlat nélkül az idealizmus fatalizmust szül. A tudás hiábavaló, ha nem változtatja meg az ember életét. Az önzetlenség és a szeretet nem bemagolandó hittétel, hanem követendő példa, szemléltetni és sugározni való eszmény. Ezért mindenki gyakorolja saját vallását, és küzdjön a cél eléréséért!

Részlet: Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz c. művéből, mely kapható a Jógaközpontban