Útmutató napi cselekedeteinkhez

„A XX. század jelen évtizedében élő modern embernek nagy szüksége van egy megbízható vezetőre, mely utat mutat neki a Fényhez. A ma embere sötétben tapogatózik. Amerre csak néz, problémát talál, megoldást viszont semerre sem. Nem tudja milyen irányba menjen, milyen életrendet kövessen, és hogyan mozdíthatná elő a dolgok jobbra fordulását. Ezért életét a nyugtalanság, boldogtalanság és a bonyodalmak töltik ki. Bhagavad Gítá  olyan bölcsességet és gyakorlati tanításokat tartalmaz, melyek magukban hordozzák a válaszokat a mai ember életének előbb említett problémáira.
 

"Túllépi a vallási vagy faji korlátokat, mivel a benne található isteni bölcsesség minden idők emberiségéhez szól, hozzásegítve az egyént az olyan örökkévaló kérdések válaszainak megtalálásához, mint születés és halál, fájdalom, szenvedés, félelem, kötöttségek, szeretet és gyűlölet. Lehetővé teszi az ember számára, hogy megszabadítsa magát minden korlátozó tényezőtől, és elérje a tökéletes egyensúly, belső stabilitás, mentális béke és a bánattól, félelemtől és aggodalomtól való teljes megszabadulás állapotát.”  (Szvámi Csidánanda, Szvámi Sivánanda tanítványa))

„A Srímad Bhagavad Gítá egy párbeszéd az Úr Krisna és Ardzsúna között, mely a Mahábhárata eposz Bhísma Párva fejezetén belül található. Tizennyolc párbeszédből áll, és összesen 701 szanszkrit versszakot foglal magában. E versszakokba jelentős mennyiségű anyag lett besűrítve. A kuruksetra-i csatamezőn Srí Krisna Ardzsúnával folytatott legtanulságosabb és legérdekesebb beszélgetése során feltár egy sor mélyenszántó, magasztos és szívhez szóló spirituális igazságot, és részletesen beavat a jóga, védánta, bhakti és karma titkaiba.

… A Gítá Védák krémje. Ez a lélekemelő Upanisádok esszenciája. Olyan univerzális írásmű, melyet minden ember minden időben alkalmazni tud. Ez a csodálatos könyv bővelkedik a jógáról, odaadásról, védántáról és cselekvésről szóló emelkedett gondolatokban és gyakorlati tanításokban. E csodás könyv gondolatai mélyenszántóak, nézetei emelkedettek. Békét és vigaszt nyújt mindazon lelkek számára, melyeket a múlandó lét hármas tüze perzsel, nevezetesen azok a szenvedések, melyeket a test, az embert körülvevő lények és az istenek okoznak.

… A Gítá isteni nektárt tartalmaz. Ez a mesebeli kívánságteljesítő bűvös kő, fa vagy tehén. Bármit kifejhetsz belőle. Ez a könyv az örökkévalóságnak íródott. Ez nem egy kérészéletű ponyvaregény. Bárkinek életre szóló kísérőjévé válhat. Vademecum mindenki számára. Béke, üdvösség, bölcsesség, Brahman, Nirvana, Param Padam és Gítá mind egy és ugyanazon fogalmak.

… Az ember három alapvető faktorból tevődik össze, nevezetesen akarat, érzés és megismerés. Az emberek is háromféle típusúak: aktív, érzelmi vagy racionális beállítottságúak. Ehhez hasonlóan a jógának is három fajtája van: dnyána jóga a vizsgálódásra, és racionális gondolkodásra hajlamos embernek, bhakti jóga az érzelmes temperamentumúak számára, és karma jóga az örökké tenni vágyóknak. Mindegyik jóga ösvény épp annyira hatásos, mint a másik kettő.

Bhagavad Gítá megfogalmazza mindhárom ösvény elméletét anélkül, hogy bármilyen feszültséget vagy ellentmondást hozna létre közöttük. A lehető legcsodálatosabban harmonizálja a tevékeny munka, az odaadás és a tudás filozófiáját. Ezek harmonikus elegyére van szükség ahhoz, hogy elérjük a tökéletességet. Rendelkezned kell Srí Sankara fejével, az Úr Buddha szívével és Dzsanaka király kezeivel. A testszekér három lovának – cselekvés, érzelem és értelem – tökéletes összhangban kell együtt dolgoznia. Csakis így haladhat a szekér simán, zökkenőmentesen, és csakis így érheti el biztonságosan és gyorsan a kitűzött célállomást.”         (Szvámi Sivánanda)

Részletek Krisna tanításaiból:

Második párbeszéd

62. Ha az érzékek tárgyaival foglalkozik a gondolat, kialakul a hozzájuk való kötődés; a kötődésből vágy születik; a vágyból pedig harag.

63. A haragból csalódás származik; a csalódásból emlékezetvesztés, az emlékezetvesztésből a megkülönböztetés képességének megsemmisülése; s akinél ez megsemmisül, az elveszett.

64. Ám az önuralmat gyakorló ember, aki az érzékek tárgyai között megzabolázott érzékekkel mozog, s mentes a vonzódástól és irtózástól, eléri a békét.

65. E békében elmúlik minden fájdalom, mivel a nyugodt elméjű ember értelme hamar megtalálja az egyensúlyt.

70. Az éri el a békét, akibe minden vágy úgy ömlik, mint a folyamok az óceánba, amely minden oldalról töltődik, mégis mozdulatlan; nem pedig az, aki telve van vágyakkal.

71. Az éri el a békét, aki minden vágyat elhagyva, sóvárgás nélkül halad előre, a birtoklás és önzés gondolata nélkül.

Ötödik párbeszéd

22. A külső kapcsolatokból származó gyönyörök csak fájdalmat szülnek, mert kezdetük és végük van, ó Ardzsúna! A bölcs nem bennük leli örömét.

23. Aki még e földön ki tudja állani, mielőtt testétől megszabadult volna, a vágy és a harag rohamát, az a jógi, az a boldog ember.

24. Aki bensejében mindig boldog, bensejében örvendezik, bensejében megvilágosodott, az ilyen jógi eléri az abszolút felszabadulást, vagyis móksát, s maga is Brahmanná válik.

Hetedik párbeszéd

1. Ó Ardzsúna halld, miként ismerhetsz meg kétségtelenül teljességemben, elmédet Énrám függesztve, a jóga gyakorlásával, Énbennem találva menedéket!

2. Teljes egészében kinyilvánítom neked ezt a tudást közvetlen felismeréssel párosítva, amelyet megismervén, nincs itt semmi más, amit tudni kellene.

3. Az emberek ezrei között jó, ha egy akad, aki a tökéletességre törekszik; s még azok között is, akik sikerrel törekszenek jó, ha egy megismer lényegemben Engem.

Tizennyolcadik párbeszéd

47. Jobb, ha az ember saját kötelességét végzi, (járjon bár) szűkös érdemekkel, mint jól végezni valaki másét. Aki saját természetéből rendelt kötelességét teljesíti, az bűnbe nem esik.

48. Az embernek nem szabad elhagynia, ó Ardzsúna, a vele született kötelességét, még ha tökéletlen is; hiszen minden vállalkozást úgy vesz körül a rossz, mint lángot a füst!

49. Akinek értelme semmihez sem ragaszkodik, aki énjét legyőzte, akiből a vágyai kihaltak, lemondásával eléri a cselekvéstől való megszabadulás legmagasabb szintű állapotát.

51. Tiszta értelemmel felruházott, énje fölött szilárd uralmat szerzett, lemondott a hangokról és a többi érzékelhetőről, és felhagyott mind a gyűlölettel és vonzódással,

52. Magányban él, keveset eszik, beszédét, testét és elméjét legyőzte, állandóan elmerülten a koncentrációban és meditációban, menedéke a szenvedélytelenség,

53. Elhagyván az önzést, az erőszakosságot, a fennhéjázást, a haragot, a vágyakat, a kapzsiságot, az „enyém” fogalmától megszabadulva és békével telten, az ilyen ember alkalmas rá, hogy Brahmanná legyen.

54. Brahmanná válva, derűsen az ÉN-ben, nem bánkódik, és nem kíván semmit, minden létezőhöz egyforma, akkor éri el a legnagyobb odaadást Énirántam.

55. Odaadása folytán megismeri az Én lényegemet, ki és mi vagyok valójában; s így megismervén lényegemben Engem, azonnal a Legfelsőbbhöz jut.

56. Mindig minden cselekvést elvégezve, Énbennem találva menedéket, az Én kegyelmemből elnyeri az örök, elpusztíthatatlan állapotot vagy lakhelyet.

57. Gondolatban lemondva minden tettről az Én javamra, Engem tartva legmagasabb célodnak, a megkülönböztetés jógájához folyamodva, elmédet mindig Énreám szegezd.

70. Az, ki pedig ezt a mi szent párbeszédünket tanulmányozza a bölcsesség áldozatával fog imádni Engem; ez az Én meggyőződésem.

71. Az is, ki hallja ezt, telve hittel, gyűlölködés nélkül, ő is felszabadul, s eléri az igazul cselekvők boldog régióit.

Om Sánti! Sánti! Sánti! Om Béke! Béke! Béke!

Útmutató napi cselekedeteinkhez a Bhagavad Gítában tanfolyam indul Omkára - Veres Andrással 2018. február 28-án szerdánként 18:30-20:30 a Dharma Kutírban Részletek

 

·