DÍVALI - A FÉNY ÜNNEPE

DÍVALI - A FÉNY ÜNNEPE

A Dívali a hindu naptár egyik legfontosabb dátuma, egyben a hindu újév kezdetét jelölő őszünnep. A Hold-alapú hindu naptár és a Nap-alapú Gergely-naptár eltérései miatt az ünnep a nyugati naptárakban minden évben más időpontra esik. A Dívali az egyik legfontosabb öt napos ünnepségsorozat Indiában.

Dívali a hindu újesztendő napja. Elnevezése a dípavali lerövidítéséből alakult ki, amely annyit jelent: „lámpások sora”, „lámpafüzér”.
Dívali ünnepe Indiában öt napon át tart. Mécsesek milliói emlékeztetnek arra, hogy a tudás, az igazságosság mindig, minden körülmények között győzedelmeskedik a sötétség, a kapzsiság és az igazságtalanság felett, s arra is, hogy a lelkek, akik elhagyták Istent – teljen el bármilyen hosszú idő is – egy napon mind visszatérnek Hozzá.

Az ünnep eredete az Úr Rámacsandra egy kedvteléséhez köthető.

Ráma királyfi több tízezer évvel Krisztus előtt jelent meg a Földön, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségének inkarnációja, egy a Himalája lábánál fekvő városban. Az ifjú királyfi egy tökéletes uralkodó tökéletes trónörököse volt, atyját és Őt magát is rendkívül szerették alattvalói, hiszen a birodalmukban bőség és béke uralkodott. Rámacsandra a Nap dinasztiájában jelent meg, s Ő maga is éppen olyan volt, mint a Nap: ragyogó, erőteljes, igazságos és mindenkinek jutott gondoskodásából, figyelméből, valódi menedéket nyújtott népének. Apja után a trón utódlása körül azonban ellentétek támadtak az udvarban, ezért az ifjú Rámacsandra –, hogy megtartsa apja ígéretét - önként vállalta 14 éves száműzetését.

Szeretett hitvese, Szítá Dévi, és testvére is vele tartott a rengetegbe, ahol rendkívül egyszerűen éltek. Szítát ekkor ragadta el Lanká gonosz ura, Rávana, akit rabul ejtett és elvakított a vágy. Ráma király a dzsungelen keresztül vette üldözőbe őt, s végül egészen Lankáig (a mai Srí Lankáig) hatolt az útközben sereggé duzzadt követőivel, hogy leszámoljon vele és kimentse a fogságból hitvesét. A hagyomány szerint Ráma – aki Krisna megtestesülése – azért szenvedte el látszólag e kellemetlen elrendezéseket, hogy végül nyomós oka legyen elpusztítani a démont, s ezzel megszabadítani a Földet terhétől. A tradíció szerint Ashwin hónap végén győzte le ellenségét, majd társaival Dívali idején, újévkor tért haza Ajódhjába, ahol fények sokaságát gyújtották, hogy útját kivilágítsák. Az eseményre emlékezve minden évben lámpásokat, mécseseket gyújtanak ezen a napon, kirakva a fény útját.

Ha magunk is mécsest gyújtunk Dívali alkalmából, becsalogathatjuk a szeretetet és a sikert otthonunkba. Indiában úgy hiszik, ezzel Laksmídéví, Visnu hitvese, a szerencse, a gazdagság és az öröm istennője is betér majd életünkbe, aki egészséget, jólétet hoz. Úgy tartják, hogy a bőséget, vagyis magát Laksmít, a fénnyel lehet becsalogatni a házba, sötét otthonba nem lép be.

Dívali ünnepén a láng gyújtására, a fény hordozására buzdítunk mindenkit. Az életerő, az ünnep, és a tudás fényét szimbolizáljuk ezzel.

Az ünnepről érdemes otthonunkban is megemlékezni, s egy-egy mécses gyújtásával a fényt otthonunkba vezetni, mert úgy tartják, a szerencse mindenhová belép, ahol csalogatóan imbolygó fényt lát :)