Bölcsek gondolatai

Vermes Viktória - Bölcs mondások

A kérdést, hogy mivel szoktál foglalkozni a szabadidődben, a legtöbben azzal hessegetik el, hogy nincs is szabadidejük. Mindenkinek lehet azonban szabadideje, ha időt szakít rá. Amikor erre magam is rájöttem, úgy döntöttem, új alapokra helyezem testem-lelkem karbantartását. Régebben hosszabb-rövidebb ideig már „jógáztam”, így újra meg akartam próbálkozni vele. Idézőjelet azért használok, mert azt hittem, az a fajta kíméletes tornázás, amiben korábban részem volt, többé-kevésbé azonos a jógával. A jóga igazi lényegéről itt, a Sivananda Jógaközpontban kaptam végre valódi ismereteket, és valósággal új világ tárult fel előttem, pedig az emberélet útjának felén már túl vagyok (ennyit a koromról).

Több évtizede dolgozom kisebb-nagyobb kitérőkkel a gyógyszeriparban tolmács-fordítóként. A tanulásról – mely számomra életforma – nem mondtam le, és úgy érzem, már megengedhetem magamnak, hogy különleges dolgokkal, mint például az asztrológiával foglalkozzak.

A tanulással egyidejűleg a jóga megismerése, gyakorlásának napi életvitelembe való beépítése most a legfőbb célkitűzésem. Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy felkérést kaptam ennek az oldalnak a további gondozására. Mint szerencsére oly sokan mások, magam is ráébredtem, hogy mi a teendő. Úgy gondolom, nincs ennél jobb módszer: a jóga maga az út és a cél. Az úton pedig szedjetek sok szép virágot, és kössetek belőlük színes csokrot. Virágszedés közben tűnődjetek el az itt „elvetett” aforizmákon, gondolatokon.

Vermes Viktória

 

 

 Születésről-életről-halálról


“Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.” (Márai Sándor: Ég és Föld)


“Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.” (Márai Sándor: Ég és Föld – Az utak)


 

A megvilágosodás

 Swami Sivananda a kimeríthetetlen témával több művében is foglalkozott. Az Isteni Élet Társaságának (The Divine Life Society) kiadásában jelent meg ezzel a címmel egy antológiája, melyet jógaközpontunk idei rishikeshi látogatását felhasználva, maga a Mester küldött ajándékba. Az első tizenkét részből adunk most közre néhány gyöngyszemet az út fényképeivel illusztrálva.

 

 

  AZ ÖNZETLENSÉGRŐL
 
„Aki bármely cselekvésben nem ismer már célt, szándékot,
s nem vágyik az eredményre, mert a Tudás tűzlángjában
elégeti minden tettét, bölcsek szemében is bölcs az.”
Bhagavad Gítá, IV. ének dr. Baktay Ervin fordításában

 

 

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
(Weöres Sándor)


A jógát sokan sokan csak egyfajta fizikai aktivitásnak, testedzésnek tekintik. A tájékozottabbak a jóga kapcsán sokszor az aszkéta-életmódot folytató indiai jógikra gondolnak. A jóga azonban sokkal több ennél. Életfilozófia. A mindennapokban rendet teremtő, az egészséget támogató, az életvitelt megkönnyítő, a fiatalságot, életerőt megtartó tanácsok, alapelvek tárháza, a boldog, kiegyensúlyozott élet használati utasítása. A jógafilozófia négy ágra oszlik, a régiek a jóga négy ösvényéről beszélnek. Lelki-szellemi fejlődést érhet el az ember önzetlen szolgálattal a Karma-jóga útján, odaadással a Bhakti-jóga ösvényén, az elme feletti uralommal a Rádzsa-jóga gyakorlásával vagy a legnehezebb ág, a tudás jógájának, a Dzsnáná-jógának követésével. Az itt idézett gondolatok mentális illusztrációként szolgálnak ezekhez a jóga-fejezetekhez, melyek át- meg átfedik egymást mind az elméletben, mind a gyakorlatban.

 

                                              
 
       TAGPO LHADJE TANÍTÁSAIBÓL
 
Javára mindazoknak, akik a vándorlások örök körforgásából kilépni kívánnak, ezen a helyen a bölcs kargyütpa felekezet szellemi utóda, Tagpo Lhadje mester tanítása következik. Dicsőség a nagy guruknak, akiknek neve folttalan, tiszta, mint a havasokban levő hó, erénye kimeríthetetlen, mint az óceán, s akikben a világegyetem minden kicsiny lénye iránt, az élők, a holtak és a még meg nem születettek iránt végtelen jóakarat él.

A bölcs akarat nélkül cselekszik. Szavak nélkül tanít. Minden dolog hatását fölveszi ma gába. Létrehoz, de nem birtokol. Teremt, de kiengedi kezéből, amit teremtett. Művét beteljesíti, de nincs belőle haszna. Így hát semmije sincs, ezért nem is veszíthet semmit sem.

  1. A jóga ésszerű gyakorlaton és filozófián alapuló tudomány.
  2. A jóga fokozatos utazás a külső világból a belsőbe és onnan egyenesen az univerzumba.
  3. Ha valóban tisztában vagyunk azzal, hogy az élet nagy céljának érdekében mit teszünk, minden cselekedetünk jógává válik.
  4. A jóga-meditációban elért tudatosság nem ugrásszerű, hanem folyamat eredménye.
  5. A jóga önuralom.
  6. A jóga az önmagunk feletti uralom elérésének fokozatos folyamata.
  7. Miután megismertük helyünket a világban, tudnunk kell, mit tegyünk azok között a körülmények között, melyekbe beleszülettünk. Erre ad választ a jóga.
  8. A jóga a legmagasabb fokú önvizsgálat/önismeret.
  9. A jóga célja, hogy tökéletes emberré válj, és azzá is tesz.
  10. A jóga transzcendencia és nem tagadás.
  11. A jóga ott kezdődik, ahol a filozófia végződik.
  12. A jógát soha nem katedráról vagy rádióállomásokon keresztül tanítják. Lélek és lélek közötti, tanítómester és tanítvány közötti kapcsolat.
  13. A türelmetlenség a mi problémánk. Gombokat nyomogató emberek vagyunk. Egy gombnyomásra meg akarjuk kapni a jóga összes áldásait.
  14. A jóga azonos a kötődésmentesség különböző fokozataival.
  15. A jóga az a módszer, melynek segítségével nem te rohansz a dolgok után, hanem a dolgok maguktól jönnek hozzád.
  16. A jóga végsősoron önmagunk megismerésének művészete.

 

 

 

„Boldog embereknek nincsen történetük.” – tartja egy régi mondás. Ők úgy élnek, ahogyan az itt idézett filozófusok gondolkodtak:

 

Sivananda Jógaközpont | 1028 Budapest. Szegfű u. 2. | 06-1/397-5258 | 06-30/689-9284 | joga@sivananda.hu | jóga